2014. február 25.
Kiss Borbála és az álmok
Generációjának egyik legtehetségesebb és legfoglalkoztatottabb díszlet és jelmeztervezője Kiss Borbála. 2007 óta közel harminc előadás látványvilága fűződik nevéhez Magyarország és Erdély színházaiban. A kecskeméti teátrumban, ahol a napokban nyílt kiállítás eddigi munkáiból, 2010 óta dolgozik vendégtervezőként.
- Honnan az inspiráció? Hol találja meg azt a fix pontot, amelyre ráállva kifordíthatja a világot a sarkaiból?
- Szerencsés esetben az álmaim segítenek. Hangulatokat, képeket látok, néha konkrét elemeket. Mintha az előadás látványvilága esszenciálisan összesűrűsödne egy álombeli vízióban.
- Az éjjeliszekrényen pedig ott a papír és a ceruza?
- Ezek nagyon erős álmok. Nem olyanok, mint amit az ember reggelre elfelejt. Általában leülök a gép elé, és elkezdek olyan anyagot gyűjteni, ami segít, hogy kibonthassam az álombeli víziót.
- Mindig megálmodja a megoldást?
- Nem, csak ha szerencsém van.
- Tervezőként változtatott a látásmódján, hogy a színpadon is kipróbálta magát?
- Egészen biztosan, bár nyilván nehéz lenne megmondani, milyen munkáim lennének, ha annak idején nem a színpadon kezdek. Sokat segít például, hogy színészként megtanultam díszletek között mozogni. És megtanultam azt is, hogy a tervezés művészi, és anyagi szempontból is nagy felelősség.
- Ami egyben meghatározza a színészek lehetőségeit.
- Éppen ezért engedek beleszólást abba, hogy milyenek lesznek a jelmezek. A koncepción nem szoktam változtatni, de fontos, hogy a színész érezze, hogy a ruhája passzol a karakterhez.
- Segíti a munkáját, ha hosszabb munkakapcsolat alakul ki, mint például Kecskeméten Cseke Péterrel és Réczei Tamásal?
- Nagyon szeretek együtt dolgozni mindkettőjükkel. Érzem a bizalmukat, és ez szabadságot ad. Ami nagyon jó.
- Szerencsés esetben az álmaim segítenek. Hangulatokat, képeket látok, néha konkrét elemeket. Mintha az előadás látványvilága esszenciálisan összesűrűsödne egy álombeli vízióban.
- Az éjjeliszekrényen pedig ott a papír és a ceruza?
- Ezek nagyon erős álmok. Nem olyanok, mint amit az ember reggelre elfelejt. Általában leülök a gép elé, és elkezdek olyan anyagot gyűjteni, ami segít, hogy kibonthassam az álombeli víziót.
- Mindig megálmodja a megoldást?
- Nem, csak ha szerencsém van.
- Tervezőként változtatott a látásmódján, hogy a színpadon is kipróbálta magát?
- Egészen biztosan, bár nyilván nehéz lenne megmondani, milyen munkáim lennének, ha annak idején nem a színpadon kezdek. Sokat segít például, hogy színészként megtanultam díszletek között mozogni. És megtanultam azt is, hogy a tervezés művészi, és anyagi szempontból is nagy felelősség.
- Ami egyben meghatározza a színészek lehetőségeit.
- Éppen ezért engedek beleszólást abba, hogy milyenek lesznek a jelmezek. A koncepción nem szoktam változtatni, de fontos, hogy a színész érezze, hogy a ruhája passzol a karakterhez.
- Segíti a munkáját, ha hosszabb munkakapcsolat alakul ki, mint például Kecskeméten Cseke Péterrel és Réczei Tamásal?
- Nagyon szeretek együtt dolgozni mindkettőjükkel. Érzem a bizalmukat, és ez szabadságot ad. Ami nagyon jó.