2013. április 19.
Londoni vendégjátékra készülnek a kecskeméti színészek
Nem mindennapi lehetőséghez jutott a kecskeméti Katona József Színház társulata: Az egérfogó című darabjukat, melyet még a 2011/2012-es évadban játszottak, most Londonban mutathatják be. A vendégjátékra április 27-én és 28-án kerül sor, a darabban szereplő színészek pedig már javában próbálnak. Néhányukat megkérdeztük, hogyan készülnek az angliai útra és a vendégjátékra?
Kiss Jenő
Nem ez az első alkalom, hogy külföldön játszom, ugyanis a kaposvári társulattal már voltunk Varsóban, a Színházi Fesztiválon, ahol az Ahogy tetszik című Shakespeare-darabot adtuk elő. Emellett filmet is forgattam már külföldön, az Ekkehard című, hétrészes német produkciót, melyet Franciaországban, egy gyönyörű, XII. századi kolostorban vettük filmre – mondta Kiss Jenő.
Máshogyan készül egy színész a külföldi fellépésekre?
Hogyne, egészen másképpen: halálfélelemmel. Hiszen a repüléstől irtózunk, és amúgy is félelmetes dolog színpadra lépni – tette hozzá viccelődve a színművész. – Ráadásul ezt a darabot már hatvan éve játsszák abban a színházban, ahová megyünk; gondolom, ott már a falak is sikoltanak, ha valaki rosszul játssza a szerepét. Úgy vélem, elsősorban helyi magyarok jönnek majd el megnézni bennünket – remélem, az előadás után megkeresnek, és lehetőségünk lesz velük beszélgetni. Úgy hallottam egyébként, hogy egy kínai társulat is volt már ebben a színházban vendégszerepelni. Az érdekes lehetett, Az egérfogó kínaiul…
Mennyi időt töltenek a brit fővárosban?
Négy napot, ebből egy szabadnapunk lesz, amikor megnézzük a nevezetességeket a Tower-től a Westmister apátságig. Korábban már jártunk Londonban a családommal egy társas úton, és muszáj elmesélnem az egyik emlékemet. Éppen a Szent Pál katedrális előtt várakoztunk, amikor megérkezett egy turistacsoport. Nem tudtuk, kik ők, és honnan jöttek, amikor egyszer csak rám nézett, és megszólalt az egyikük: „jé, ott a színész a Szomszédokból!” Ebből is látszik, hogy milyen ereje van a tévésorozatoknak, hogy még Angliában is felismertek – mesélte Kiss Jenő.
Danyi Judit
Én is forgattam már filmeket külföldön, illetve ugyancsak Lengyelországban jártam a Színházi Fesztiválon, a Kiss Csaba által rendezett Nők iskolája című produkcióval. Londonban is voltam már kétszer, nagyon szeretem azt a várost. Ebből a szempontból számomra nem lesz újdonság a vendégjátékunk, de örömmel készülök az ottani magyar közönséggel való találkozásra – nyilatkozta honlapunknak Danyi Judit, a darab egyik főszereplője.
Miben lesz más az ottani előadás?
A lényeg nem változik, de néhány apró változtatás elkerülhetetlen. Ilyen például, hogy a díszletünk a tükörképe lesz a kecskemétinek, mivel a londoni színház színpadán máshol vannak a járások. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy nagyon régen játszottuk a darabot, sok mindent újra fel kell idéznünk. Erre szolgálnak a mostani felújító próbáink – mondta a színésznő.
Csémy Balázs
Akárcsak a többiek, én is nagyon izgatott vagyok, és örülök annak, hogy ilyen lehetőséget kapott a színházunk. Hogy Az egérfogó már hat évtizede műsoron van ebben a színházban, nyilván helyi kuriózum, nekünk az a fontos, hogy a mi előadásunkat a lehető legjobb formájában tudjuk eljátszani, megmutatni az ottani közönségnek. Számomra sem ismeretlen a külföldi vendégjáték, hiszen egyetemistaként Csehországot, Lengyelországot, Angliát és Olaszországot is megjártuk a vizsgaelőadásainkkal.
Más nyelven is játszottál már?
Még nem, de régi vágyam, hogy ezt kipróbálhassam egyszer. Angolul tudok, így szívesen vállalnék angol nyelvű szerepet, de akár németül, spanyolul is játszanék, ha lehetőségem nyílna rá. Franciául egyébként már többször énekeltem, az egyetemen ugyanis többször részt vettem az évente megrendezésre kerül sanzonversenyen.
2011 októberében játszottátok utoljára Az egérfogót. Most, hogy felújítjátok, újra kell tanulni mindent?
Természetesen nem. Igaz, hogy régen volt, de mégiscsak a repertoárunk része, lejátszottunk belőle 25 előadást. Most, hogy pár napja már újra próbáljuk, mindenkinél érezhető, hogy egyre jobban emlékszünk a hangulatokra, a mozdulatokra, azokra az apró kis játékokra, amiket akkor kitaláltunk. Ezzel együtt a szöveget is könnyebb felidézni. Tulajdonképpen csak újra elkezdeni volt nehéz…
Milyen terved van a londoni szabad programot illetően?
Kint találkozom majd egy nagyon kedves, régi barátommal, akivel nyolc évig osztálytársak voltunk a gimnáziumban. Ő már három éve Londonban él és dolgozik, így mindig örömteli, amikor össze tudunk futni.
B.L.
Nem ez az első alkalom, hogy külföldön játszom, ugyanis a kaposvári társulattal már voltunk Varsóban, a Színházi Fesztiválon, ahol az Ahogy tetszik című Shakespeare-darabot adtuk elő. Emellett filmet is forgattam már külföldön, az Ekkehard című, hétrészes német produkciót, melyet Franciaországban, egy gyönyörű, XII. századi kolostorban vettük filmre – mondta Kiss Jenő.
Máshogyan készül egy színész a külföldi fellépésekre?
Hogyne, egészen másképpen: halálfélelemmel. Hiszen a repüléstől irtózunk, és amúgy is félelmetes dolog színpadra lépni – tette hozzá viccelődve a színművész. – Ráadásul ezt a darabot már hatvan éve játsszák abban a színházban, ahová megyünk; gondolom, ott már a falak is sikoltanak, ha valaki rosszul játssza a szerepét. Úgy vélem, elsősorban helyi magyarok jönnek majd el megnézni bennünket – remélem, az előadás után megkeresnek, és lehetőségünk lesz velük beszélgetni. Úgy hallottam egyébként, hogy egy kínai társulat is volt már ebben a színházban vendégszerepelni. Az érdekes lehetett, Az egérfogó kínaiul…
Mennyi időt töltenek a brit fővárosban?
Négy napot, ebből egy szabadnapunk lesz, amikor megnézzük a nevezetességeket a Tower-től a Westmister apátságig. Korábban már jártunk Londonban a családommal egy társas úton, és muszáj elmesélnem az egyik emlékemet. Éppen a Szent Pál katedrális előtt várakoztunk, amikor megérkezett egy turistacsoport. Nem tudtuk, kik ők, és honnan jöttek, amikor egyszer csak rám nézett, és megszólalt az egyikük: „jé, ott a színész a Szomszédokból!” Ebből is látszik, hogy milyen ereje van a tévésorozatoknak, hogy még Angliában is felismertek – mesélte Kiss Jenő.
Danyi Judit
Én is forgattam már filmeket külföldön, illetve ugyancsak Lengyelországban jártam a Színházi Fesztiválon, a Kiss Csaba által rendezett Nők iskolája című produkcióval. Londonban is voltam már kétszer, nagyon szeretem azt a várost. Ebből a szempontból számomra nem lesz újdonság a vendégjátékunk, de örömmel készülök az ottani magyar közönséggel való találkozásra – nyilatkozta honlapunknak Danyi Judit, a darab egyik főszereplője.
Miben lesz más az ottani előadás?
A lényeg nem változik, de néhány apró változtatás elkerülhetetlen. Ilyen például, hogy a díszletünk a tükörképe lesz a kecskemétinek, mivel a londoni színház színpadán máshol vannak a járások. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy nagyon régen játszottuk a darabot, sok mindent újra fel kell idéznünk. Erre szolgálnak a mostani felújító próbáink – mondta a színésznő.
Csémy Balázs
Akárcsak a többiek, én is nagyon izgatott vagyok, és örülök annak, hogy ilyen lehetőséget kapott a színházunk. Hogy Az egérfogó már hat évtizede műsoron van ebben a színházban, nyilván helyi kuriózum, nekünk az a fontos, hogy a mi előadásunkat a lehető legjobb formájában tudjuk eljátszani, megmutatni az ottani közönségnek. Számomra sem ismeretlen a külföldi vendégjáték, hiszen egyetemistaként Csehországot, Lengyelországot, Angliát és Olaszországot is megjártuk a vizsgaelőadásainkkal.
Más nyelven is játszottál már?
Még nem, de régi vágyam, hogy ezt kipróbálhassam egyszer. Angolul tudok, így szívesen vállalnék angol nyelvű szerepet, de akár németül, spanyolul is játszanék, ha lehetőségem nyílna rá. Franciául egyébként már többször énekeltem, az egyetemen ugyanis többször részt vettem az évente megrendezésre kerül sanzonversenyen.
2011 októberében játszottátok utoljára Az egérfogót. Most, hogy felújítjátok, újra kell tanulni mindent?
Természetesen nem. Igaz, hogy régen volt, de mégiscsak a repertoárunk része, lejátszottunk belőle 25 előadást. Most, hogy pár napja már újra próbáljuk, mindenkinél érezhető, hogy egyre jobban emlékszünk a hangulatokra, a mozdulatokra, azokra az apró kis játékokra, amiket akkor kitaláltunk. Ezzel együtt a szöveget is könnyebb felidézni. Tulajdonképpen csak újra elkezdeni volt nehéz…
Milyen terved van a londoni szabad programot illetően?
Kint találkozom majd egy nagyon kedves, régi barátommal, akivel nyolc évig osztálytársak voltunk a gimnáziumban. Ő már három éve Londonban él és dolgozik, így mindig örömteli, amikor össze tudunk futni.
B.L.