Egy rozsdás szög és egy rossz mozdulat – mindössze ennyi kellett ahhoz, hogy megtörténjen a baj. Ferencz Bálint sérülése miatt Zayzon Zsoltnak kellett átvenni a darab egyik kulcsszerepét, Vaszilij Borcovot, a lelkes ifjúkommunistát. A bravúros beugrás egyúttal a fiatal színművész debütálása, hiszen idén szerződött a Kecskeméti Katona József Színház társulatához.
- Hány próbára jutott idő? – kérdeztük Zayzon Zsolttól.
- Kedden és szerdán próbáltunk, majd csütörtökön jött a mély víz: az előadás. A díszletet akkor láttam először...
- A kollégái szerint igazi profi módjára oldotta meg a feladatot, gyakorlatilag nem is volt szüksége segítségre.
- Valójában nagyon is sok segítséget kaptam tőlük, amiért rettentő hálás vagyok. Mindent megtettek azért, hogy ki tudjam hozni magamból a maximumot. Cseke Péter, a darab rendezője, Sirkó Anna asszisztens, és az összes kollégám a segítségemre volt.
- Látta az eredeti produkciót?
- Tavaly nem sikerült megnéznem, de megkaptam a DVD-t. Az előadás előtt arra volt csak idő, hogy a saját jeleneteimet megnézzem. Szerencsére a Párcsere az új évadban repertoáron marad, úgyhogy egész biztosan látni fogom.
- Rutinos beugró?
- Nem tudom, mi számít rutinosnak, de tavaly három fesztiválon is be kellett ugranom. A Miskolci Nemzeti Színház A tanítónő című előadását vittük először a Városmajori Szabadtéri Színpadra, majd két nappal később a POSZT-on, utána pedig a Vidéki Színházak Fesztiválján is bemutattuk. De túl nagy rutinra nem szeretnék szert tenni, mert hihetetlen koncentrációt igényel. Négy nap alatt öt kilót fogytam… Hogy hány órát aludtam, azt ki se akarom számolni. A beugrásban mindig az a legjobb, amikor túl van rajta az ember. Egy előadás sok ember munkája, amibe szívüket-lelküket beleteszik, és a beugró ezt vagy meg tudja menteni, vagy nem. Óriási teher gördült le a vállamról, hogy jól sikerült. Az meg a hab a tortán, hogy Csapó Virág elhozta a legjobb női alakítás díját.