2018. március 27.
2018. SZIN-TÁR – összegzés, ahogyan a Károli Egyetem hallgatói látták
Véget ért a 9. SZÍN-TÁR Fesztivál.
Az idei évben a Károli Gáspár Református Egyetem Színháztudomány mesterképzésének hallgatóiként (Pálla Orsolya, Könczei Villő, Szekeres Vanda, Kovács Alexandra – I. évfolyam, Szabó Zselyke, Csadi Zoltán, Mészáros Klaudia Csilla – II. évfolyam) volt alkalmunk megtekinteni 5 Kárpát-medencei művészeti egyetem színinövendékeinek 7 vizsgaelőadását.
A bemutatókat követően esténként a kecskeméti Katona József Színház erkélyfolyosóján nyilvános szakmai beszélgetéseket tartottunk az előadások alkotóival és szereplőivel. Szándékunk első sorban az volt, hogy a látott előadások kapcsán felmerült érzéseinkről, gondolatainkról, benyomásainkról beszéljünk. Célunk nem kritika megfogalmazása volt, hanem egyfajta párbeszéd megteremtése alkotók, és befogadók között. Kitértünk a darabválasztásra, az alkotói folyamatok alakulására, a színházi formanyelvek használatára, a térkoncepciókra, a színészi eszköztár használatára, az akusztikai és szcenikai elemek alkalmazására, valamint a nézői reakciókra egyaránt. A szakmai elemeken túl pedig igyekeztünk kitérni a képzési sajátosságokra, fontosnak tartottuk, hogy a játszók saját élményeikről is számot adjanak.
A szakmai beszélgetéseket követően a színház klubjában, már kötetlen formában, de tovább folytatódtak a beszélgetések, hiszen ennek a fesztiválnak a lényege a szakmai körökben történő megmutatkozáson túl, hogy lehetőséget biztosítson a magyar-magyar színinövendékeknek egymás előadásainak megtekintésére, barátságok kialakítására, tapasztalatcserére és természetesen az önfeledt szórakozásra.
A SZÍN-TÁR Fesztivál legjobb előadás címe mellé a díjazott egyetem osztálya nem csak egy elismeréssel lesz gazdagabb, hanem 200 ezer Ft értékű pénznyeremény is segíti további alkotói munkáját. A díjat a Babeș–Bolyai Tudományegyetem harmad éves színművész hallgatóinak ítéltük meg a két Shakespeare előadásban nyújtott impulzív, magával ragadó, erőteljes hatásokkal operáló játékáért. Bár stílusában és megvalósításában egymástól távol álló, ugyanakkor egymással mégis interakcióba lépő és egymással párbeszédet folytató produkciókat láttunk. Egyedülálló helyzetet generált az a felfedezés, miszerint az Ahogy tetszik szereplői a Rómeó és Júlia karaktereiben tovább éltek, minden különösebb előzetes alkotói szándék nélkül. Figyelemre méltó mindezeken kívül az a tény, hogy az egyetem intézményi struktúrája nem teszi lehetővé műszaki és technikai munkaerő alkalmazását, így a hallgatók a díszletépítést, kellékezést, hangosítást és világosítást maguk végzik.
A fesztiválon 5 művészeti egyetem 7 egymástól műfajában, és megvalósításában eltérő előadását tekinthettük meg. Ami számunkra összekapcsolja ezeket az előadásokat az első sorban a belőlük áradó intenzív közlési vágy, a szereplők koncentrált színpadi jelenléte, valamint sajátos látásmódja.
Legkiemelkedőbb női alakítások:
Bánk-misszió – Hermányi Mariann (Gertrúdisz)
A vadkacsa – Bajor Lili (Gina)
Godot-ra várva – Verebes Judit
Ahogy tetszik – Kiss-Ferenczi Sára (Rosalinda)
Rómeó és Júlia – Román Eszter (Júlia)
Augusztus – Szilágyi Míra
Mengele törpéi – Dura Veronika
Legkiemelkedőbb férfi alakítások:
Bánk-misszió – Szurcsík Ádám (Petúr bán)
A vadkacsa – Hajdu Tibor (Hjalmar)
Godot-ra várva – Ozsvár Róbert
Ahogy tetszik – Kiss Tamás (Orlando)
Rómeó és Júlia – Albert-Nagy Ákos (Mercutio)
Augusztus – Mesés Gáspár
Mengele törpéi – Pálóczi Bence
Legkiemelkedőbb szcenika és tárhasználat:
Bánk-misszió (Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar, 3. évfolyam)
Rómeó és Júlia (BBTE, Színgáz és Televízió Kar, Kolozsvár, 3. évfolyam)
Legkiemelkedőbb zene:
Mengele törpéi (Kaposvári Egyetem, Rippl-Rónai Művészeti Kar, 2. évfolyam)
Legkiemelkedőbb színpadi mozgás:
Godot-ra várva (Újvidék Művészeti Akadémia, 3. évfolyam)
Augusztus (Marosvásárhely Művészeti Egyetem, 5. évfolyam)
A bemutatókat követően esténként a kecskeméti Katona József Színház erkélyfolyosóján nyilvános szakmai beszélgetéseket tartottunk az előadások alkotóival és szereplőivel. Szándékunk első sorban az volt, hogy a látott előadások kapcsán felmerült érzéseinkről, gondolatainkról, benyomásainkról beszéljünk. Célunk nem kritika megfogalmazása volt, hanem egyfajta párbeszéd megteremtése alkotók, és befogadók között. Kitértünk a darabválasztásra, az alkotói folyamatok alakulására, a színházi formanyelvek használatára, a térkoncepciókra, a színészi eszköztár használatára, az akusztikai és szcenikai elemek alkalmazására, valamint a nézői reakciókra egyaránt. A szakmai elemeken túl pedig igyekeztünk kitérni a képzési sajátosságokra, fontosnak tartottuk, hogy a játszók saját élményeikről is számot adjanak.
A szakmai beszélgetéseket követően a színház klubjában, már kötetlen formában, de tovább folytatódtak a beszélgetések, hiszen ennek a fesztiválnak a lényege a szakmai körökben történő megmutatkozáson túl, hogy lehetőséget biztosítson a magyar-magyar színinövendékeknek egymás előadásainak megtekintésére, barátságok kialakítására, tapasztalatcserére és természetesen az önfeledt szórakozásra.
A SZÍN-TÁR Fesztivál legjobb előadás címe mellé a díjazott egyetem osztálya nem csak egy elismeréssel lesz gazdagabb, hanem 200 ezer Ft értékű pénznyeremény is segíti további alkotói munkáját. A díjat a Babeș–Bolyai Tudományegyetem harmad éves színművész hallgatóinak ítéltük meg a két Shakespeare előadásban nyújtott impulzív, magával ragadó, erőteljes hatásokkal operáló játékáért. Bár stílusában és megvalósításában egymástól távol álló, ugyanakkor egymással mégis interakcióba lépő és egymással párbeszédet folytató produkciókat láttunk. Egyedülálló helyzetet generált az a felfedezés, miszerint az Ahogy tetszik szereplői a Rómeó és Júlia karaktereiben tovább éltek, minden különösebb előzetes alkotói szándék nélkül. Figyelemre méltó mindezeken kívül az a tény, hogy az egyetem intézményi struktúrája nem teszi lehetővé műszaki és technikai munkaerő alkalmazását, így a hallgatók a díszletépítést, kellékezést, hangosítást és világosítást maguk végzik.
A fesztiválon 5 művészeti egyetem 7 egymástól műfajában, és megvalósításában eltérő előadását tekinthettük meg. Ami számunkra összekapcsolja ezeket az előadásokat az első sorban a belőlük áradó intenzív közlési vágy, a szereplők koncentrált színpadi jelenléte, valamint sajátos látásmódja.
Legkiemelkedőbb női alakítások:
Bánk-misszió – Hermányi Mariann (Gertrúdisz)
A vadkacsa – Bajor Lili (Gina)
Godot-ra várva – Verebes Judit
Ahogy tetszik – Kiss-Ferenczi Sára (Rosalinda)
Rómeó és Júlia – Román Eszter (Júlia)
Augusztus – Szilágyi Míra
Mengele törpéi – Dura Veronika
Legkiemelkedőbb férfi alakítások:
Bánk-misszió – Szurcsík Ádám (Petúr bán)
A vadkacsa – Hajdu Tibor (Hjalmar)
Godot-ra várva – Ozsvár Róbert
Ahogy tetszik – Kiss Tamás (Orlando)
Rómeó és Júlia – Albert-Nagy Ákos (Mercutio)
Augusztus – Mesés Gáspár
Mengele törpéi – Pálóczi Bence
Legkiemelkedőbb szcenika és tárhasználat:
Bánk-misszió (Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar, 3. évfolyam)
Rómeó és Júlia (BBTE, Színgáz és Televízió Kar, Kolozsvár, 3. évfolyam)
Legkiemelkedőbb zene:
Mengele törpéi (Kaposvári Egyetem, Rippl-Rónai Művészeti Kar, 2. évfolyam)
Legkiemelkedőbb színpadi mozgás:
Godot-ra várva (Újvidék Művészeti Akadémia, 3. évfolyam)
Augusztus (Marosvásárhely Művészeti Egyetem, 5. évfolyam)