2019. március 19.
Mesébe szőtt zeneélmény, túl az Óperencián
Folytatódik a nagysikerű meseopera-sorozat a kecskeméti színházban. A társulat javában próbálja Németh Virág Túl az Óperencián című mesedarabját. Bemutatója március 27-én lesz a Nagyszínházban. A produkcióról Károly Kati zenei vezetővel beszélgettünk.
─ Készítettünk már meseoperát Mozart Varázsfuvolájából, Rossini Hamupipőkéjéből, Donizetti művein alapult a Manóvizsga előadásunk. A Túl az Óperencián immár a negyedik produkciónk ebben a műfajban – vette számba az előzményeket Károly Kati.
─ És mindez a Zenél az erkély című sorozatból nőtte ki magát.
─ Valóban, két ilyen produkció készült, amit a karzaton adtunk elő, egy szál zongorakísérettel. Tetszett a közönségnek, így folytattuk a meseoperákkal, de már a Nagyszínpadon. Kezdetben csak néhány hangszeres kísérőnk volt, akik elfértek két páholyban. Idén először zenekarunk is lesz, Drucker Péter karmester vezényletével. Az élőzene plusz zenei élményt ígér a közönség számára.
─ Ezúttal Mozart zene világába kalauzoltok. Mely zeneműveiből csendülnek fel részletek?
─ Széles a repertoár: Figaro házassága, Szöktetés a szerájból, Don Giovanni, Cosí fan tutte, Varázsfuvola. Ezen operákból hangzanak el áriák, duettek, nyitány, finálé, sok minden, ami ismerősen cseng azoknak, akik hallgatnak Mozart-operákat. Emellett táncélményt is kínál az előadás: a Kecskemét City Balett nagyszerű balett táncosai is velünk lesznek a színpadon. Ők ugyancsak Mozart különböző hangszeres zeneműveire táncolnak majd, Barta Dóra koreográfiájában.
─ Milyen nyelven énekelnek a meseszereplők?
─ Természetesen magyarul. Sok esetben megtartottuk az eredeti magyar nyelvű dalszövegeket. Amikor azonban a duettek, áriák szövegei sehogy sem illettek a mesénk szituációihoz, ott új szövegek születtek. A zenei karaktereken természetesen nem változtattunk.
─ Miről szól a mese?
─ A történet lényege, hogy a nem olvasott mesekönyvek szereplői egyszer csak láthatatlanná válnak, feledésbe merülnek. Szereplőink: egy házaspár, akik a mi világunkban élnek, és különböző mesehősök, akik mesevilágban élnek, túl az Óperencián. A szereplők feladata átjárhatóságot biztosítani e két világ között, illetve megmenteni a feledéstől a már eltűnt mesehősöket.
─ Aki megnézi az operamesét, az onnantól minden mesekönyvet elolvas, nehogy eltűnjenek a kedvenc mesehősei?
─ Reméljük igen.
─ Az operamesék sorozat a gyermekeknek készül, ám sok felnőtt is szívesen megnézi. Mi a titka?
─ Az operameséknek van mondanivalója mindenki számára, korosztálytól függetlenül. Emellett egy órában nyújt teljes értékű operaélményt, és nem kell végignézni egy négyórás operát. Van, aki azért nem ül be egy operára, mert attól tart, hogy nem fogja végig lekötni, vagy, mert soha nem is próbálta. A mi meseoperáink azonban kiállják a próbát, és igazolják, hogy az opera igenis élvezhető műfaj. Figyelünk ugyanis az arányokra, arra, hogy mi az a klasszikus zene mennyiség, ami egy gyermek számára még befogadható. Ennek érdekében kurtítunk a zenedarabokon. Például egy 4-5 perces áriának csak az esszenciáját tartjuk meg, ezzel együtt értékelhető zenei egység marad.
─ Zenei vezetőként sok mindenért vagy felelős. Melyek a fő feladataid ebben a produkcióban?
─ Először is ki kell találni, hogy mely zenék illenek az adott mese történetéhez, továbbá, hogy a kiválasztott zenékből mennyit tudunk használni. Ahol szükséges, ott átírom a dalszövegeket, lekövetve a zenei hangsúlyokat. Én találom ki, hogy milyen hangszeresekre lesz szükségünk. Zenei vezetőként lényegében ugyanannyi a dolgom a zene vonatkozásában, mint a rendezőnek a prózai vonalon vagy a koreográfusnak a tánc terén. A próbafolyamat során részt veszek a betanításban, és jelen esetben, a zenekarban is játszani fogok, minden előadáson.
─ A lényed hány százaléka vesz részt a meseopera megalkotásában?
─ Száz százalékban jelen kell legyek, különben nem születik meg a magamtól elvárt minőség. A munkatársaim sokat segítenek, jól kiegészítenek. Drucker Péter karmester készíti például a zenekari átiratot. Az eredeti Mozart-operák nagyzenekarra íródtak, így a kiválasztott zeneműveket át kellett hangszerelni a mi kisebb zenekarunkra, hogy teljes zenei élményt nyújthassunk.
─ Többen bábáskodtok a meseopera körül: rendező, koreográfus, zenei vezető. Az alkotófolyamat során gyakran születnek kompromisszumokal?
─ Tulajdonképpen nem. Cseke Péter rendezővel, Barta Dóra koreográfussal is jól tudunk együttdolgozni. Péter sok mindenben szabad kezet ad nekünk a saját szakterületünkön. Rendezőként ő látja át az egészet, és amire azt mondja, hogy unalmas, vagy éppen több, mint amit az adott helyzetben szeretne, akkor természetesen ehhez alkalmazkodunk. Ezt nem nevezném kompromisszumnak. A rendező az a külső szem, aki kívülről jobban látja a dolgokat, mint azok, akik éppen benne vannak az alkotói folyamatban.
─ Két éve téged választott az évad emberének a kecskeméti társulat. Hogy élted ezt meg?
─ Nagy dolognak tartom, de szerintem senki nem ezért dolgozik a színházunknál. Azon igyekszünk, hogy örömet szerezzünk a munkánkkal egymásnak és másoknak. 2014-ben Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntettek ki, ami szintén meglepetésként ért. Egyszerűen nem számolok a kitüntetésekkel, nincs benne a gondolataimban, az elvárásaimban.
─ És mindez a Zenél az erkély című sorozatból nőtte ki magát.
─ Valóban, két ilyen produkció készült, amit a karzaton adtunk elő, egy szál zongorakísérettel. Tetszett a közönségnek, így folytattuk a meseoperákkal, de már a Nagyszínpadon. Kezdetben csak néhány hangszeres kísérőnk volt, akik elfértek két páholyban. Idén először zenekarunk is lesz, Drucker Péter karmester vezényletével. Az élőzene plusz zenei élményt ígér a közönség számára.
─ Ezúttal Mozart zene világába kalauzoltok. Mely zeneműveiből csendülnek fel részletek?
─ Széles a repertoár: Figaro házassága, Szöktetés a szerájból, Don Giovanni, Cosí fan tutte, Varázsfuvola. Ezen operákból hangzanak el áriák, duettek, nyitány, finálé, sok minden, ami ismerősen cseng azoknak, akik hallgatnak Mozart-operákat. Emellett táncélményt is kínál az előadás: a Kecskemét City Balett nagyszerű balett táncosai is velünk lesznek a színpadon. Ők ugyancsak Mozart különböző hangszeres zeneműveire táncolnak majd, Barta Dóra koreográfiájában.
─ Milyen nyelven énekelnek a meseszereplők?
─ Természetesen magyarul. Sok esetben megtartottuk az eredeti magyar nyelvű dalszövegeket. Amikor azonban a duettek, áriák szövegei sehogy sem illettek a mesénk szituációihoz, ott új szövegek születtek. A zenei karaktereken természetesen nem változtattunk.
─ Miről szól a mese?
─ A történet lényege, hogy a nem olvasott mesekönyvek szereplői egyszer csak láthatatlanná válnak, feledésbe merülnek. Szereplőink: egy házaspár, akik a mi világunkban élnek, és különböző mesehősök, akik mesevilágban élnek, túl az Óperencián. A szereplők feladata átjárhatóságot biztosítani e két világ között, illetve megmenteni a feledéstől a már eltűnt mesehősöket.
─ Aki megnézi az operamesét, az onnantól minden mesekönyvet elolvas, nehogy eltűnjenek a kedvenc mesehősei?
─ Reméljük igen.
─ Az operamesék sorozat a gyermekeknek készül, ám sok felnőtt is szívesen megnézi. Mi a titka?
─ Az operameséknek van mondanivalója mindenki számára, korosztálytól függetlenül. Emellett egy órában nyújt teljes értékű operaélményt, és nem kell végignézni egy négyórás operát. Van, aki azért nem ül be egy operára, mert attól tart, hogy nem fogja végig lekötni, vagy, mert soha nem is próbálta. A mi meseoperáink azonban kiállják a próbát, és igazolják, hogy az opera igenis élvezhető műfaj. Figyelünk ugyanis az arányokra, arra, hogy mi az a klasszikus zene mennyiség, ami egy gyermek számára még befogadható. Ennek érdekében kurtítunk a zenedarabokon. Például egy 4-5 perces áriának csak az esszenciáját tartjuk meg, ezzel együtt értékelhető zenei egység marad.
─ Zenei vezetőként sok mindenért vagy felelős. Melyek a fő feladataid ebben a produkcióban?
─ Először is ki kell találni, hogy mely zenék illenek az adott mese történetéhez, továbbá, hogy a kiválasztott zenékből mennyit tudunk használni. Ahol szükséges, ott átírom a dalszövegeket, lekövetve a zenei hangsúlyokat. Én találom ki, hogy milyen hangszeresekre lesz szükségünk. Zenei vezetőként lényegében ugyanannyi a dolgom a zene vonatkozásában, mint a rendezőnek a prózai vonalon vagy a koreográfusnak a tánc terén. A próbafolyamat során részt veszek a betanításban, és jelen esetben, a zenekarban is játszani fogok, minden előadáson.
─ A lényed hány százaléka vesz részt a meseopera megalkotásában?
─ Száz százalékban jelen kell legyek, különben nem születik meg a magamtól elvárt minőség. A munkatársaim sokat segítenek, jól kiegészítenek. Drucker Péter karmester készíti például a zenekari átiratot. Az eredeti Mozart-operák nagyzenekarra íródtak, így a kiválasztott zeneműveket át kellett hangszerelni a mi kisebb zenekarunkra, hogy teljes zenei élményt nyújthassunk.
─ Többen bábáskodtok a meseopera körül: rendező, koreográfus, zenei vezető. Az alkotófolyamat során gyakran születnek kompromisszumokal?
─ Tulajdonképpen nem. Cseke Péter rendezővel, Barta Dóra koreográfussal is jól tudunk együttdolgozni. Péter sok mindenben szabad kezet ad nekünk a saját szakterületünkön. Rendezőként ő látja át az egészet, és amire azt mondja, hogy unalmas, vagy éppen több, mint amit az adott helyzetben szeretne, akkor természetesen ehhez alkalmazkodunk. Ezt nem nevezném kompromisszumnak. A rendező az a külső szem, aki kívülről jobban látja a dolgokat, mint azok, akik éppen benne vannak az alkotói folyamatban.
─ Két éve téged választott az évad emberének a kecskeméti társulat. Hogy élted ezt meg?
─ Nagy dolognak tartom, de szerintem senki nem ezért dolgozik a színházunknál. Azon igyekszünk, hogy örömet szerezzünk a munkánkkal egymásnak és másoknak. 2014-ben Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntettek ki, ami szintén meglepetésként ért. Egyszerűen nem számolok a kitüntetésekkel, nincs benne a gondolataimban, az elvárásaimban.