2017. április 27.
A versnek helye van a színházban! – villáminterjú Ferencz Bálinttal
Súgógépről, merev nyakkal szavalni nem feltétlenül jó módszer, ha az a célunk, hogy közel hozzuk a költészetet a nézőkhöz – mondja Ferencz Bálint, aki József Attila Születésnapomra című versét adja elő a BOLERO vers – tánc – színház előadásban. A premier után versekről, dalszövegekről és a dafke megutált paradicsomlevesről is beszélgettünk.
- Mit gondolsz, van helye a versnek a színházban?
- Nincs kétségem efelől. Éppen ezért örülök, hogy létrejöhetett ez a különleges előadás, amely a tánc és a költészet találkozási pontjait kutatja.
- Szeretsz verset mondani?
- Lehet, hogy sokan megköveznek, de a versmondás számomra nem jelent nagy erőpróbát. Súgógépről, merev nyakkal szavalni, ahogy a Vers mindenkinek sorozatban sokszor láttuk – tisztelet a kivételnek! -, nem hiszem, hogy jó módszer arra, hogy közel hozzuk a költészetet a nézőkhöz. Ha fennkölt műfajként kezeljük, hirdetve a költő mondanivalójának szent és sérthetetlen voltát, akkor tényleg elveszíthetjük a verseket. De ha azt keressük, hogy számunkra mit jelentenek a költő által leírt szavak, akkor magunkévá tehetjük szépségét, bölcsességét, s általa önmagunkról is többet tudhatunk meg.
- Szoktál verseket olvasni?
- Ritkábban, mint szeretnék. A versekhez nyitott szív és nyitott agy kell, amit a hajszolt mindennapokban nehéz elérni.
- És írni?
- Verset soha nem írtam, de dalszövegekkel sokszor próbálkoztam. A gimiben volt egy zenekarunk, annak írtam saját számokat.
- Dragomán György mondta egyszer viccesen, hogy a költészetnek akkor lett vége, amikor feltalálták a gitárt. Egyetértesz?
- Amikor dalszövegeket versként mondanak, általában kínos pillanatokat élnek át a hallgatók. Ugyanakkor vannak olyan dalszövegek, amelyek belemarnak a húsodba, a lelkedbe az igazságukkal. Az nem vers?
- Kedvenc költő? Kedvenc vers?
- Mindenevő vagyok. Csak azt tudom, hogy a vers, amit olvasok, tetszik vagy sem. Itt és most megérint vagy sem.
- József Attila Születésnapomra című verse, amelyet az előadásban tőled hallhatunk, a kedvencek közé tartozik?
- Nagyon szeretem! Jó volt vele újra találkozni, ahogy általában érdemes felnőtt fejjel újraolvasni az iskolai kötelezőket. Egy kicsit úgy vagyunk velük, mint a paradicsomlevessel, amiről annyiszor hallottuk gyerekkorunkban, hogy egészséges, hogy a végén dafke megutáltuk. De ha felnőttként, szabadabb körülmények között találkozunk vele, és megértjük, miért fontos, akkor könnyen lehet, hogy rájövünk: szeretjük a paradicsomlevest.
Rákász Judit