2017. február 19.
Suba a subához, guba a gubához – Ármány és szerelem Kecskeméten
Ferdinánd és Lujza, az arisztokrata fiatalember és a polgárlány tiltott szerelmének 18. századi története kelet-európai puha diktatúrát idéző környezetbe került a kecskeméti Katona József Színház készülő előadásában. A produkcióról a rendezőt, Rusznyák Gábort kérdeztük.
- Az olvasópróbán a ’80-as évek NDK-ját említetted. Honnan jött az ötlet?
- Nem ennyire konkrét a dolog. Kelet-európai soft diktatúrában vagyunk – lehet Bulgária, Csehszlovákia, NDK… a lényeg az ismerősség, ami segíthet megérteni, hogy például mit jelent egy autoriter rendszerben élni. Egyszer láttam egy fotósorozatot egy berlini náci hadi bázisról, ami a háború után szovjet katonai állomás lett, majd amikor kivonultak az oroszok, hagyták lepusztulni. Talán az adta az ötletet… vagy legalább is inspirált.
- Miből fakad a konfliktus? Társadalmi különbségek a soft diktatúrában?
- Inkább arról van szó, hogy ’suba a subához, guba a gubához’. A tehetős családból származó fiú, akivel ráadásul a családjának komoly tervei vannak, nyilván nem vehet el akárkit.
- Azt gondolnám, hogy ma ez inkább jelen van, mint a ’80-as években.
- Mindig így működött, legfeljebb a ’80-as években nem tudtál róla. A párttitkár gyereke nem állhatott össze akárkivel. Nyilván voltak kivételek, de ezek nem befolyásolták a rendszer működését. Nézd meg az Egyesült Államok politikai életét meghatározó klánokat. Azokat sem a véletlen hozta létre. Ott is működik a kasztrendszer, ahogy a kommunizmusban is működött. Az egyik Volgával járt, a másik Trabanttal, és úgy rémlik, hogy nem fogadták kitörő lelkesedéssel azokat, akik elfelejtették, hol a helyük.
- A Lujzát alakító Märcz Fruzsinát ritkán lehetett törékeny, gyenge nők szerepében látni. Miért rá gondoltál?
- Pont azért, mert nem szokták ilyen feladatok megtalálni. Az eredeti mű szerint Lujza 16 éves lány, ami engem sokkal kevésbé érdekelt, mint hogy Fruzsi színészi fejlődése szempontjából jó lehetne, ha még elkaphatna egy ilyen szerepet.
- Adorjáni Bálint?
- Olyan Ferdinándot kerestem mellé, akibe jó lehet szerelmesnek lenni. Láttam Bálintot egy alternatív előadásban, nagyon tetszett…. úgyhogy február 24-én bemutató.
Rákász Judit
- Nem ennyire konkrét a dolog. Kelet-európai soft diktatúrában vagyunk – lehet Bulgária, Csehszlovákia, NDK… a lényeg az ismerősség, ami segíthet megérteni, hogy például mit jelent egy autoriter rendszerben élni. Egyszer láttam egy fotósorozatot egy berlini náci hadi bázisról, ami a háború után szovjet katonai állomás lett, majd amikor kivonultak az oroszok, hagyták lepusztulni. Talán az adta az ötletet… vagy legalább is inspirált.
- Miből fakad a konfliktus? Társadalmi különbségek a soft diktatúrában?
- Inkább arról van szó, hogy ’suba a subához, guba a gubához’. A tehetős családból származó fiú, akivel ráadásul a családjának komoly tervei vannak, nyilván nem vehet el akárkit.
- Azt gondolnám, hogy ma ez inkább jelen van, mint a ’80-as években.
- Mindig így működött, legfeljebb a ’80-as években nem tudtál róla. A párttitkár gyereke nem állhatott össze akárkivel. Nyilván voltak kivételek, de ezek nem befolyásolták a rendszer működését. Nézd meg az Egyesült Államok politikai életét meghatározó klánokat. Azokat sem a véletlen hozta létre. Ott is működik a kasztrendszer, ahogy a kommunizmusban is működött. Az egyik Volgával járt, a másik Trabanttal, és úgy rémlik, hogy nem fogadták kitörő lelkesedéssel azokat, akik elfelejtették, hol a helyük.
- A Lujzát alakító Märcz Fruzsinát ritkán lehetett törékeny, gyenge nők szerepében látni. Miért rá gondoltál?
- Pont azért, mert nem szokták ilyen feladatok megtalálni. Az eredeti mű szerint Lujza 16 éves lány, ami engem sokkal kevésbé érdekelt, mint hogy Fruzsi színészi fejlődése szempontjából jó lehetne, ha még elkaphatna egy ilyen szerepet.
- Adorjáni Bálint?
- Olyan Ferdinándot kerestem mellé, akibe jó lehet szerelmesnek lenni. Láttam Bálintot egy alternatív előadásban, nagyon tetszett…. úgyhogy február 24-én bemutató.
Rákász Judit