2017. február 10.
Maximális odafigyelés – villáminterjú Zayzon Zsolttal
Régmúlt korszakok történeteit hajlamosak vagyunk előkelő idegenként szemlélni, amihez ha úgy tetszik, semmi közünk. És elég gyakran adódik úgy, hogy úgy tetszik – mondja Zayzon Zsolt, akit Schiller Ármány és szerelem című művének közelgő kecskeméti bemutatója kapcsán kérdeztünk.
- Mit gondolsz arról, hogy a ’német Rómeó és Júlia’-ként szeretjük emlegetni a darabot?
- A klasszikus képlet, amely szerint ’a lány szereti a fiút, a fiú szereti a lányt, de nem lehetnek egymáséi, mert….’ – egészen a ’mert’-ig működik. A Rómeó és Júliában a két család konfliktusa választja szét a szerelmeseket. Az Ármány és szerelemben társadalmi különbségek miatt nem lehetnek egymáséi. A polgárlány és az arisztokrata fiú nem illik egymáshoz. Sok más különbség is van: más a korszak, és maguk a szereplők is más életkorban vannak. Shakespeare Rómeója 16 éves, Schiller Ferdinandja érett férfi.
- Az olvasópróbán Rusznyák Gábor, a darab rendezője azt mondta, hogy az előadás a ’80-as évek NDK-jának hangulatát idézi meg. Hogyan áll meg ez a történet abban a világban?
- Szerintem közel vagyunk hozzá, hogy Magyarországon is megálljon. A rendező, Rusznyák Gábor számára fontos szempont volt, hogy kimozdítsuk a történetet a rizsporos parókák világából. Ha a néző meglát az egyik szereplő kezében egy olyan kávéfőzőt, mint amilyen gyerekkorában otthon volt, akkor sokkal könnyebben kapcsolódik a történethez, mintha ugyanazok az eseményeket egy olyan világban látja lejátszódni, amihez úgy érzi, hogy semmi köze. Régmúlt korszakok történeteit hajlamosak vagyunk előkelő idegenként szemlélni, amihez – ha nem akarjuk -, nincs semmi közünk. És elég gyakran adódik úgy, hogy nem akarjuk.
- Milyen figura az általad alakított Wurm?
- A neve férget jelent, tehát Schiller nem nagyon leplezte a véleményét róla. Wurm attól válik negatív figurává, hogy célja elérése érdekében nem válogat az eszközökben. Odaígértek neki egy lányt, akiről kiderül, hogy a kancellár fia udvarol neki, ami eleve vesztes pozíció. Tehát ő, aki ráadásul komoly kihívásokkal küzd külső megjelenését illetően, szerelmes egy olyan nőbe, aki nyilvánvalóan nem lesz az övé. Igazságtalanság éri, és ezt nem tudja elfogadni, még akkor sem, ha pontosan látja, hogy ebből már akkor sem lehetne jó házasság, ha a rivális eltűnne a színről.
- Miller Lujzát feleséged, Mӓrcz Fruzsina alakítja. Szerettek együtt dolgozni? Megerősít a közös munka?
- Szeretünk, mert ismerjük egymást, és nincsenek egymással szemben elvárásaink. Hiszek benne, hogy a színész csak akkor lehet jó, ha a partnere is jó, aminek a kulcsa a maximális egymásra figyelés. Ha egyedül dolgozunk, ha nem számít a partner, inkább a biztonsági játékot választjuk, éppen a lényeget veszítjük el.
- Hazaviszitek a munkát?
- Én inkább. Nagy ritkán előfordul, hogy végszavazok Fruzsinak, főleg olyan daraboknál, amelyekben nem dolgozunk együtt. Fruzsi nagyon könnyen tanul, én sokat bíbelődöm a szöveggel. Amíg nem tiszta a fejemben minden egyes mondat, addig nem tudom megtanulni. Újra és újra olvasom a szöveget, és próbálom megfejteni. Figaro nagy monológját három nap alatt megtanultam, mert egyértelmű volt, hogy mit miért mond. De például a Platonovban van egy olyan rövid passzusom, amit képtelen vagyok megjegyezni, mert nem tudom megfejteni, hogy miért így mondja Vojnyicev. Megtanultam, de nem értem, s amíg nem értem, nem lehet az enyém. Ehhez képest Fruzsi kétszer ránéz a szövegkönyvre, és tudja az egészet.
- A Szegedi Szabadtéri Játékokon Shakespeare Vízkeresztjében ugyanazt a Nemes Keszeg Andrást alakítod, akit a kecskeméti Vízkeresztben játszottál. Hogyan kaptad a felkérést?
- Béres Attilával 1997-ben a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen annyira összevesztünk, hogy azóta is a legjobb barátok vagyunk. Attila tanársegédként dolgozott, én elsőéves hallgató voltam. Édesapja volt a marosvásárhelyi színház igazgatója, ahol négy évet töltöttem. Pécsre, Szombathelyre és Miskolcra is Attila miatt szerződtem. A szabadtérin ez lesz a harmadik közös munkánk, a Cigányszerelem és a Háry János után. Utóbbiban Gérard Depardieu Napóleonja és a Homonnay Zsolt által alakított Háry között tolmácsoltam mint deák. Idén következik a Vízkereszt, amelyben többek között Hernádi Judittal, Bodrogi Gyulával és Alföldi Róberttel játszom együtt. Nagyon szerettem a kecskeméti Vízkeresztet is, izgalmas feladat lesz a szabadtérin, egy egészen más szövegkönyvvel, Béres Attila rendezésében színpadra állítani.
Rákász Judit
- A klasszikus képlet, amely szerint ’a lány szereti a fiút, a fiú szereti a lányt, de nem lehetnek egymáséi, mert….’ – egészen a ’mert’-ig működik. A Rómeó és Júliában a két család konfliktusa választja szét a szerelmeseket. Az Ármány és szerelemben társadalmi különbségek miatt nem lehetnek egymáséi. A polgárlány és az arisztokrata fiú nem illik egymáshoz. Sok más különbség is van: más a korszak, és maguk a szereplők is más életkorban vannak. Shakespeare Rómeója 16 éves, Schiller Ferdinandja érett férfi.
- Az olvasópróbán Rusznyák Gábor, a darab rendezője azt mondta, hogy az előadás a ’80-as évek NDK-jának hangulatát idézi meg. Hogyan áll meg ez a történet abban a világban?
- Szerintem közel vagyunk hozzá, hogy Magyarországon is megálljon. A rendező, Rusznyák Gábor számára fontos szempont volt, hogy kimozdítsuk a történetet a rizsporos parókák világából. Ha a néző meglát az egyik szereplő kezében egy olyan kávéfőzőt, mint amilyen gyerekkorában otthon volt, akkor sokkal könnyebben kapcsolódik a történethez, mintha ugyanazok az eseményeket egy olyan világban látja lejátszódni, amihez úgy érzi, hogy semmi köze. Régmúlt korszakok történeteit hajlamosak vagyunk előkelő idegenként szemlélni, amihez – ha nem akarjuk -, nincs semmi közünk. És elég gyakran adódik úgy, hogy nem akarjuk.
- Milyen figura az általad alakított Wurm?
- A neve férget jelent, tehát Schiller nem nagyon leplezte a véleményét róla. Wurm attól válik negatív figurává, hogy célja elérése érdekében nem válogat az eszközökben. Odaígértek neki egy lányt, akiről kiderül, hogy a kancellár fia udvarol neki, ami eleve vesztes pozíció. Tehát ő, aki ráadásul komoly kihívásokkal küzd külső megjelenését illetően, szerelmes egy olyan nőbe, aki nyilvánvalóan nem lesz az övé. Igazságtalanság éri, és ezt nem tudja elfogadni, még akkor sem, ha pontosan látja, hogy ebből már akkor sem lehetne jó házasság, ha a rivális eltűnne a színről.
- Miller Lujzát feleséged, Mӓrcz Fruzsina alakítja. Szerettek együtt dolgozni? Megerősít a közös munka?
- Szeretünk, mert ismerjük egymást, és nincsenek egymással szemben elvárásaink. Hiszek benne, hogy a színész csak akkor lehet jó, ha a partnere is jó, aminek a kulcsa a maximális egymásra figyelés. Ha egyedül dolgozunk, ha nem számít a partner, inkább a biztonsági játékot választjuk, éppen a lényeget veszítjük el.
- Hazaviszitek a munkát?
- Én inkább. Nagy ritkán előfordul, hogy végszavazok Fruzsinak, főleg olyan daraboknál, amelyekben nem dolgozunk együtt. Fruzsi nagyon könnyen tanul, én sokat bíbelődöm a szöveggel. Amíg nem tiszta a fejemben minden egyes mondat, addig nem tudom megtanulni. Újra és újra olvasom a szöveget, és próbálom megfejteni. Figaro nagy monológját három nap alatt megtanultam, mert egyértelmű volt, hogy mit miért mond. De például a Platonovban van egy olyan rövid passzusom, amit képtelen vagyok megjegyezni, mert nem tudom megfejteni, hogy miért így mondja Vojnyicev. Megtanultam, de nem értem, s amíg nem értem, nem lehet az enyém. Ehhez képest Fruzsi kétszer ránéz a szövegkönyvre, és tudja az egészet.
- A Szegedi Szabadtéri Játékokon Shakespeare Vízkeresztjében ugyanazt a Nemes Keszeg Andrást alakítod, akit a kecskeméti Vízkeresztben játszottál. Hogyan kaptad a felkérést?
- Béres Attilával 1997-ben a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen annyira összevesztünk, hogy azóta is a legjobb barátok vagyunk. Attila tanársegédként dolgozott, én elsőéves hallgató voltam. Édesapja volt a marosvásárhelyi színház igazgatója, ahol négy évet töltöttem. Pécsre, Szombathelyre és Miskolcra is Attila miatt szerződtem. A szabadtérin ez lesz a harmadik közös munkánk, a Cigányszerelem és a Háry János után. Utóbbiban Gérard Depardieu Napóleonja és a Homonnay Zsolt által alakított Háry között tolmácsoltam mint deák. Idén következik a Vízkereszt, amelyben többek között Hernádi Judittal, Bodrogi Gyulával és Alföldi Róberttel játszom együtt. Nagyon szerettem a kecskeméti Vízkeresztet is, izgalmas feladat lesz a szabadtérin, egy egészen más szövegkönyvvel, Béres Attila rendezésében színpadra állítani.
Rákász Judit